Korán reggel fél 6-kor indult vonatunk vissza, Cuscoba; nem esett jól a korai ébresztő. Négy órát utaztunk az Urubamba mellett, míg visszaértünk a cuscoi szállásunkra; 1 óra szerviz szünet után elindult a csapat várost nézni a prof. vezetésével. A Naptemplom-ot néztük meg és megértettünk néhány dolgot a helyi őslakók ellopott történelméről, az identitástudat fontosságáról, a katolikus egyház kapzsiságáról... Érdekes maga a templom. Az egykori inka templomegyüttes: Naptemplom, Fénytemplom, Szivárványtemplom stb. helyére a római katolikus egyház épített katedrálist és kolostort. Az ősi falakat több, igen komoly földrengés rombolta. Az egyház igyekezett eltüntetni a "pogány" vallás emlékeit és úgy építette újjá, h a régi falakat levakolta. Az utolsó, 1957-es földrengés után derült ki, h a lepergett vakolat alatt inka falak húzódnak. Egy részüket eredeti állapotukra visszatisztíthatták az Unesco emberei, más részüket a Vatikán nem engedte "kicsomagolni". 

A Naptemplomból ma mindössze egy kis szöglet látszik, a többi be van építve a Dóm épületébe. Érdekesek voltak a hatalmas, faragott bazalt építőkövek is, mert csapokat, hornyokat faragtak beléjük a jobb kapaszkodás kedvéért. - Lego - ez a nép nagyon büszke a mindössze 6-700 éves kőkorszaki kultúrájára, de ha összevetjük az egyiptomi vagy görög, többezer éves kultúrával, hááát...

Délben mi alpakát, Béláék sült tengeri malacot ettek. Adtunk egymásnak kóstolót, az alpaka kecske; a malac patkány-ízű volt, habár azt még nem ettünk és minden bizonnyal nem is fogunk. A perui borok viszont nagyon ízlettek.